MTA ELTE

Lendület Határfelületi
Elektrokémia Kutatócsoport

A kémia története c. előadás honlapja

Általános információk

Az utolsó frissítés időpontja: 2024. szeptember 2.
Előadók: Prof. Dr. Inzelt György egyetemi tanár
Dr. Róka András egyetemi docens
Dr. Vesztergom Soma egyetemi adjunktus (tárgyfelelős)
Kurzuskód: kemtortk17em, kk5t1d1
Időpont: szerda 16:00–18:00
Oktatás módja:Kajtár Márton terem (Kémia épület, fsz. 060)
A kurzushoz kapcsolódó anyagok az oldal jobb oldalán található Gyorslinkek segítségével érhetők el.


Hírek

2024. szeptember 2.
A szorgalmi időszak első hetében nem tartunk órát, A kémia története c. kurzus első előadására 2024. szeptember 18-án kerül sor.


Részletes tematika

Figyelem: az egyes előadások témái után zárójelben közölt számok a kurzushoz kapcsolódó kötelező irodalom forrásaira utalnak. Például az "1/25-26" jelzés azt jelenti, hogy Balázs Lóránt könyvének (1-es jelzésű forrás) 25-26. oldalán található az órához kapcsolódó anyagrész).

2024. szeptember 18. (Vesztergom Soma)
A tantárgy céljainak megjelölése. A program és a követelmények ismertetése. A kémia történetének kronológiai áttekintése I. Ókori gyökerek és a középkori alkímia. A középkor természetképe, az arisztotelészi filozófia. A korai újkor anyagismerete, mesterségek kémiája, a jatrokémia, Paracelsus és kora. A felvilágosodás korának kémiája. Van Helmont, Glauber és Boyle, a flogisztonelmélet és az abból kivezető utak, Lavoisier és kora. (1/ 1–7. fejezet)
2024. szeptember 25. (Vesztergom Soma)
A kémia történetének kronológiai áttekintése II. A hosszú XIX. század. Dalton és az atomsúlyok. Az elektromosság felfedezésének kémiai következményei. Új elemek és a gáztörvények felfedezése. Berzelius és a kémiai képlet. Wöhler és a vis vitalis elmélet felszámolása. A szerves kémia fejlődésének kezdetei; Perkin és a szerves vegyipar születése. Avogadro és Cannizzaro, a karlsruhei vegyészkongresszus. Dualista és gyökelmélet. Mengyelejev és a periódusos rendszer. Crookes katódsugárcsövének, valamint Bunsen és Kirchhoff spektroszkópjának hatása a kémiára. A modern termodinamika és reakciókinetika születése: Carnot, Hess, Kelvin, Helmholtz, Gibbs, Arrhenius, van’t Hoff. (1/ 10–12. fejezet)
2024. október 2. (Inzelt György)
Paradigmatikus változások a kémia fejlődéstörténetében. Az emberi gondolkodás változása és hatása a kémia fejlődésére. A kémiai elméletek, technikák és technológiák és a társadalmi-történeti fejlődés összefüggései.
2024. október 9. (Róka András)
Az anyag szerkezetéről alkotott elképzelések változása, az atommodellek fejlődése (1/697; 703-720; 871; 915; 917; 4/320; 325-326; 366; 415-416; 419; 9/153-174)
2024. október 16. (Inzelt György)
Az energia, az energia-változás és az energia-átalakítás fogalmainak fejlődéstörténete (a hőtantól a termodinamikáig) (2/83-163)
2024. november 6. (Vesztergom Soma)
A kémia történetének kronológiai áttekintése III. A Curie házaspár és a radioaktivitás felfedezése. Einstein és a relativitáselmélet. A kvantummechanika megjelenése és hatása a kémia világképére. Az atommodellek fejlődése Rutherford, Bohr, Schrödinger és Heisenberg elméletein át a modern kvantumkémiáig. A kémiai kötéssel kapcsolatos elméletek fejlődése. Az atombomba és az atomenergia békés felhasználásáig vezető út. A modern biokémia fejlődésének mérföldkövei. (1/ 14. fejezet)
2024. november 13. (Róka András)
A szervetlen vegyipar kialakulása és fejlődése – I.: Vas-és acélgyártás, kénsavgyártás és szódagyártás (1/176; 229-234; 255-256; 305-310; 349-356; 577-584; 593-595; 4/49; 167-173) A szervetlen vegyipar kialakulása és fejlődése – II.: Alumíniumgyártás, klóralkáli ipar, ammóniaszintézis és salétromsavgyártás (1/584-588; 590-592; 649-655¸ 3/169-170; 173)
2024. november 20. (Inzelt György)
Az elektromosság és a kémia kölcsönhatása, az elektrokémia fejlődéstörténete (3/65-112; 2/13-61, 3/65-113, 181-192, 291-319, 10/267-298)
2024. november 27. (Róka András)
A molekulafogalom kialakulása és fejlődése (1/370-385; 519-554)
2024. december 4. (Róka András)
A szerves kémia fejlődése a „vis vitalis” megdöntése után (1/413-424; 436-456; 519-524; 1/523-538; 541-549) A szerves vegyipar termékei – I.: Színezékek, kőolaj-finomítás, robbanóanyagok (1/595-620; 639-648) A szerves vegyipar termékei – II.: Gyógyszerek, gumi, műgumi, szintetikus műszálak és egyéb műanyagok (1/621-639; 655-664)
2024. december 11. (Inzelt György)
A hazai kémia fejlődésének mérföldkövei (1, 10, 14, 15, 16, 17)


Irodalomjegyzék

Kötelező olvasmányok (könyvek):

  1. Balázs Lóránt: A kémia története I-II. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996.
  2. Inzelt György: Kalandozások a kémia múltjában és jelenében (Kémiai esszék), Vince Kiadó, Budapest, 2003
  3. Inzelt György: Vegykonyhájában szintén megteszi (A kémiáról és más dolgokról), Akadémiai Kiadó, Budapest, 2006

Ajánlott nyomtatott források (könyvek, folyóiratcikkek):

  1. Szabadváry Ferenc, Szőkefalvi Nagy Zoltán: A kémia története Magyarországon, Akadémia Kiadó, Budapest, 1972
  2. Szabadváry Ferenc: A magyar kémia művelődéstörténete, Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, Budapest, 1998
  3. Simonyi Károly: A fizika kultúrtörténete, Gondolat Kiadó, Budapest, 1981
  4. Horányi Gábor: Beszélgetések a kvantummechanikáról, a relativitáselméletről és a megértés útjairól, Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1999
  5. Bill Bryson: Majdnem minden rövid története, Akkord Kiadó, 2006 vagy angol eredetiben: Bill Bryson: A Short History of Nearly Everything, Black Swan, 1998
  6. Ropolyi L. – Szegedi P. (szerk.) A tudományos gondolkodás története, ELTE Eötvös Kiadó, 2000
  7. John Gribbin: A tudomány története, Akkord Kiadó, Budapest, 2004
  8. Radnóti Katalin, Inzelt György: „Bámulattal szemléljük a testek önsugárzását…” Az atomkorszak magyar úttörői. Szemelvények a nukleáris tudomány történetéből, Gondolkodók, gondolatok, eredmények Szerk.: Vértes A., Akadémiai Kiadó, Budapest, 2009., 69-106. old
  9. Inzelt György: Mély kútforrása a bölcsességnek, Vegyészek és vegyületek, Esszék a természettudomány világából L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2012., 202. old.
  10. Inzelt György: Természettudomány háborúban és békeidőben, Kémikusok, Találmányok, Felfedezések. Typotex, 2020.
  11. Inzelt György: Az elektrokémia korszerű elmélete és módszerei II., Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999. 8. fejezet.
  12. Inzelt György: Új elemek elnevezése 2012-ben, Magyar Kémikusok Lapja LXVIII. évf. 1. szám. 3-6 (2013).-
  13. Inzelt György: A Volta-oszlop, Természet Világa 2014. március, Természettudományi Közlöny 145 (3) 106-109 (2014).
  14. Inzelt György: Than Károly és a szerves kémia, Gondolatok egy 2015 őszén megjelent könyv kapcsán, Magyar Kémikusok Lapja LXXI. évf. 2. szám. 58-60 (2016).
  15. Inzelt Gy.: Kitaibel Pál kémiai munkásságáról, egy évforduló kapcsán 1.rész. Magyar Kémikusok Lapja 72 (11) 345-350 (2017)
  16. Inzelt Gy.:Kitaibel Pál kémiai munkásságáról, egy évforduló kapcsán 2.rész. Magyar Kémikusok Lapja 72 (12) 381-386 (2017)
  17. Inzelt Gy.: Tudósok és az 1. világháború. Magyar Kémikusok Lapja 74 (1) 20-24 (2019)
  18. Inzelt Gy.: Mengyelejev örülne: teljes az első hét periódus a táblázatban. Magyar Kémikusok Lapja 74 (5) 148-152 (2019)
  19. Inzelt Gy.: A gabonaszem súlyától az atomsúlyig. Magyar Kémikusok Lapja 74 (5) 346-350 (2019)